Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 20 találat lapozás: 1-20

Intézménymutató: ITD Hungary - Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.

2004. február 17.

A Maros megyei vállalkozókat hívta meg a napokban a marosvásárhelyi dr. Bernády György Házba a helyi Vianova Proiect vállalkozásfejlesztési központ, hogy Németh Attilával, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) ügyvezető igazgatójával, valamint Halász Jánossal, az ITD Hungary romániai kirendeltségének a vezetőjével találkozzanak. Németh Attila arról tájékoztatott, hogy a kisvállalkozások számára hasznos a kölcsönök igénybevétele. Az erdélyi Bethlen Gábor Közalapítványtól lehet ezt igényelni, jelenleg 7-800 ezer amerikai dollár várja Erdélyben, hogy ennek egy- egy részét kamatmentes hitelként igényeljék a vállalkozók. A kért összeg értéke nem lehet több, mint másfél millió forint. A pályázóknak a regionális vállalkozásfejlesztő központokhoz kell beadniuk a pályázatot, 14 működik belőlük Erdély különböző városaiban. A www.ukka.hu honlapon minden vállalkozásfejlesztési központ adata szerepel. Az ÚKKA a minőségbiztosítás megszerzéséhez is nyújt anyagi támogatást. Az uniós pályázatok megírásához is segítséget fognak nyújtani Idén 560 millió forint áll az ÚKKA rendelkezésére, ez ugyanakkora összeg, mint amekkora a tavalyi volt. Megpróbálnak más forrásokat is igénybe venni. Az uniós alapokra gondolnak. Halász János hangsúlyozta: Románia 10 milliárd eurónyi csatlakozási támogatást kap, erre figyelniük kell az erdélyi magyar vállalkozóknak is. A magyar vállalkozóknak célszerű lenne magyarországi pályázati szakértőket igénybe venni. – Erdélyben még nem létezik egy szakember-adatbank, illetve munkavállalói adattár. /Máthé Éva: Üzletember-találkozó Marosvásárhelyen. Tíz milliárd eurós csatlakozási támogatás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2004. április 22.

Folytatódik Romániában a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Az EU házhoz jön kis- és középvállalkozásokat felkészítő programsorozata. A konferenciasorozat részeként Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára ápr. 21-én Csíkszeredán tartott előadást, a következő napon pedig Székelyudvarhely. A rendezvénysorozat ebben az évben összesen tíz erdélyi városban ismerteti meg a vállalkozókkal az unió belső piaci működését. A konferencián a résztvevők többek között információt kapnak a GKM uniós ismereteket megalapozó és elmélyítő programjairól, az ITD Hungary, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány vállalkozásokat segítő lehetőségeiről. A GKM Felvidéken és Kárpátalján is tart hasonló előadásokat. /Folytatódik a magyar uniós felkészítés programja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2004. április 24.

Ápr. 22-én Magyarország az Európai Unió küszöbén címmel rendezett fórumot kis- és középvállalkozók számára Kolozsváron az ITD-Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közhasznú Társaság romániai hálózata. Závodczky Péter magyar külügyminisztériumi főosztályvezető tartott előadást. Gérnyi Gábor, a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának főosztályvezetője részletesen beszélt a kis- és középvállalkozások lehetőségeinek kihasználhatóságáról. Halász János, az ITD-H romániai vezetője elmondta, hogy intézménye kész tanácsadással és szervezéssel támogatni a romániai vállalkozókat. /Magyarország az Európai Unió küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2004. április 30.

Ápr. 29-én Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén bemutatták az E-meló elnevezésű munkaerő-hálózati programot, amely máj. 10-től lép életbe. Célja kapcsolatot teremteni a főleg fiatal erdélyi munkakeresők és a munkaadók között. Működtetője a Communitas Alapítvány. Halász János, az ITD-H romániai igazgatója a magyar befektetők itteni munkaerőpiaci kilátásairól tartott előadást. Molnár Katalin és Farkas Katalin, az E-meló munkaközvetítő hálózat munkatársai bemutatták a programot. Ez a magyar nyelvet ismerő munkavállalók és munkaadók között gyors és ingyenes kapcsolatot teremt az irodahálózat és az internet (www.e-melo.ro) révén. A honlapra az álláskeresőknek be kell jelentkezniük. A világhálón román és angol nyelven is elérhetők lesznek ezek az információk. /Ördög I. Béla: Munkaerő-hálózati program erdélyi magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. május 15.

Máj. 14-én Aradon Halász János, az ITDH romániai igazgatója, valamint Tokay Ádám, a Regioinvest aradi kirendeltségének vezetője ünnepélyesen megnyitotta a tanácsadó cég itteni irodáját. A Regioinvest kft. száz százalékban magyar tőkével alakult vállalkozás, amely partner kíván lenni a romániai regionális fejlesztési célkitűzések konkrét megvalósításában, elsősorban Románia nyugati határvidékén. A most Aradon is kirendeltséget nyitó, temesvári székhelyű cég többek között ingatlanfejlesztéssel, reklámmenedzseléssel, információs szolgáltatásokkal és szakmai továbbképzésekkel foglalkozik. Területi irodájuk Nagykárolyban és Bukarestben is van. /(i. j.): Iroda a regionális fejlesztésért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

2004. június 30.

Magyarország a 2003-as év végén a 7. helyen állt a Romániában befektettet külföldi tőke és a működő cégek toplistáján. Ugyancsak a 2003-as év végén 4392 működő magyarországi céget tartottak nyilván Romániában. A tőkebeáramlás szempontjából Magyarország 264,5 millió dollárral a 13. helyen áll. Számos befektetési és együttműködési kapcsolat az ITD Hungarynak közreműködésével jött létre. Az ITD Hungary bukaresti irodájának feladata a magyarországi és romániai gazdasági vállalkozások, szervezetek közötti üzleti és együttműködési, befektetési kapcsolatok segítése. A román tőkével működő magyarországi cégek száma 2003 végére elérte a 6010-et. /Fejlődő magyar–román befektetések. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2004. szeptember 25.

A szept. 23–26. közötti félixfürdői 3. MIÉRT Akadémia megnyitóján Kovács Péter elnök köszöntötte a fiatalokat. Súlyos gondot jelent a kivándorló erdélyi magyar ifjú értelmiség, a romló népességi statisztikák és az erdélyi magyar fiatalok általános rossz közérzete. Halász János, az ITD Magyarország romániai vezetője elmondta, a tavalyi ötletbörzén leginkább támogatott e-meló program támogatásukkal beindulhatott, ezer jelentkezőre 150 cég csapott le. Dr. Baranyi Béla, az MTA Regionális Kutatások Központjának osztályvezetője az EU és Magyarország régiórendszeréről beszélt, előadását dr. Szabó Gyula tudományos munkatárs értekezése egészítette ki. /Balla Tünde: MIÉRT: Beszéljünk az ifjúság sorsáról! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2004. október 12.

Összesen negyvenöt magyarországi vállalat mutatkozott be a Bukarestben okt. 12-én megnyíló Beruházási Javak Vásárán (TIB). Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózatának vezetője közölte: a kis- és középvállalatok is jelen voltak. Jelenleg mintegy 4700 cég tevékenykedik Romániában magyarországi jegyzett tőkével, az összbefektetés értéke 600–670 millió dollárra rúg. /Jelentős magyar részvétel a bukaresti TIB-vásáron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2004. december 3.

Megalakult és megkezdte munkáját a Szülőföld gazdaságfejlesztési és munkahely- teremtési kerekasztal, amely koordináló, konzultatív fórumot teremt a határon túli gazdaságfejlesztésben, munkahelyteremtésben érintett szervezeteknek – közölte Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára Budapesten. A cél a gazdasági, üzleti együttműködés fejlesztése a határon túli magyarok lakta régió vállalkozóival. Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy sikeres volt a vállalkozókat felkészítő, Az EU házhoz jön program, amelynek keretében a határon túl 31 helyen tartottak tanácskozást, és ezt a programot folytatják. Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója közölte, hogy az MFB kidolgozta hitelprogramját, amely tízéves futamidőre 10-750 millió forint kedvező kamatozású hitelt ad magyar vállalatoknak külföldi fejlesztési beruházásokhoz. A Szülőföld Alap működési céljait támogató Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogramban az MFB a hitelintézetek bevonásával 10 milliárd forintos keretösszeggel magyarországi székhelyű vállalkozások részére fejlesztési beruházások finanszírozására szolgáló Partner Hitelprogramot dolgozott ki. Az Eximbank a magyarországi vállalkozások határon túli befektetéseinek és infrastrukturális beruházásainak finanszírozásához 8 milliárd forintos hitelprogramot alakított ki. A Mehib Rt. 5 milliárd forintos hitelkeretet különít el a szomszédos országokba irányuló infrastrukturális, illetve a térség gazdasági fejlődését elősegítő vállalati befektetések biztosítására. A Corvinus Rt. az Új Kézfogás Közalapítvánnyal és az ITDH-val együtt 2 milliárd forintos közvetlen külföldi tőkebefektetési programot dolgoz ki a befektetési lehetőségek javítása érdekében. /Megalakult a Szülőföld gazdaságfejlesztési kerekasztal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

2004. december 10.

Az EU házhoz jön címmel rendezett gazdasági fórumot a kolozsvári magyar főkonzulátus és az RMDSZ dec. 9-én Kolozsváron. A fórum a kis- és középvállalatoknak az uniós csatlakozásra való felkészítését szolgálta. Halász János, az ITD-H romániai hálózat igazgatója Az ITD-H szolgáltatásai Magyarország EU-csatlakozása utáni lehetőségek kiaknázásához címmel osztotta meg nézeteit a hallgatósággal. /Ördög I. Béla: Házhoz jött az Európai Unió. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2005. február 1.

A 2004 végén megszületett Szülőföld program gazdaságfejlesztési területén belül kínált támogatásokra már vannak működő konstrukciók, amelyeket máris igénybe vehetnek a vállalkozások. További konstrukciókat, egyéb támogatási formákat készítenek elő a Szülőföld program keretében a feladattal megbízott intézmények: az Eximbank, a Mehib, a Corvinus, az MFB, az ITDH, az Új Kézfogás Közalapítvány. Egyelőre úgy néz ki, a költségvetésből az idén közvetlenül mintegy 12 milliárd forintot fordítanak erre, és emellett 25 milliárd forintos hitelprogram is indul. A Szülőföld program érdekében három fő területen folyik munka, jelezte Gilyán György, a koordinációért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Egyrészt a forrásteremtés, másrészt a tapasztalat- és tudástranszfer, harmadrészt az intézményi-üzleti szálak erősítése a feladat. Benke Ákos, a Corvinus Rt. vezérigazgatója kifejtette: szükség van a hálózattal rendelkezők és a termékgazdák közötti megállapodásra. /N. Vadász Zsuzsa: Indulnak a Szülőföld-termékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2005. február 1.

2005. február 3.

A magyar kormány által meghirdetett Szülőföld-programról, az útlevél-, a vízumkibocsátás kérdéseiről, az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről folytattak szakértői tanácskozást január 31-én és február 1-jén Budapesten a magyar kormány képviselői a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón ugyanakkor a résztvevők megismerkedhettek azzal a törvénytervezettel, amely létrehozza a Szülőföld-alapot, tájékoztatott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyeztetésen RMDSZ részről jelen volt Kerekes Gábor gazdasági alelnök, valamint Székely István szakértő. „Tájékoztatást, információkat kaptunk a Szülőföld-programcsomagról, meghallgattuk a belügyi-, a munkaügyi- és a külügyminisztériumi, valamint az ITDH, a Corvinus Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, az Exim Bank és a Magyar Hitel Bank Rt. képviselőinek előadásait a fenti témákkal kapcsolatban. Mivel a tényanyaggal csupán ott ismerkedtünk meg, csak néhány javaslatot fogalmaztunk meg az elhangzottakkal kapcsolatban, a továbbiakban minden határon túli szervezet áttekinti az anyagot és megteszi kiegészítő javaslatait” – fejtette ki Takács. Az ügyvezető elnök a Szülőföld-program gazdasági csomagjának elképzeléseit messzemenően támogatja, annak ellenére, hogy még nem ismeri megvalósíthatósági lehetőségeit. „Ezek nem támogatások, hanem végre a piacgazdaság szabályai szerint működő gazdasági fejlesztési programok.” „Más koncepció szerint állnak össze ezek a támogatások, amelyek a piac szabályait veszik figyelembe ahhoz, hogy finanszírozható programok alakuljanak ki.” – mondta Takács Csaba. /Köllő Katalin: Új koncepció alapján állítják össze a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ A szülőföldprogram pénzügyi alapjait, működését szabályozó törvénytervezetet ismertették a határon túli magyarok képviselőivel Budapesten. A bemutatott tervezetben 25 milliárd forintos keret szerepelt, egyelőre lehetőségként. Döntés született arról is, hogy az alap működését egy tizenöt tagú tanács irányítja, a különböző szakágak pályázatait szakmai testületek bírálják majd el. A Szülőföldalap kezeléséért felelős tizenöt tanácstagot a magyar miniszterelnök, szakminiszterei és a határon túli magyarok képviselői nevesítik, és megállapodtak, hogy tevékenységük publikus lesz, döntéseiket az átláthatóságnak és elszámolhatóságnak kell jellemeznie. Takács Csaba nehezményezte, hogy nem vehettek részt a törvény koncepciójának kialakításában. ,,Kifejtettem, hogy a magyarországi népszavazás eredménye nem változtatta meg a határon túli magyarok igényét. Meggyőződésünk, és ezt dokumentumokkal is alá tudjuk támasztani, a legegyszerűbb, az EU államai törvénykezése szempontjából is legelfogadhatóbb megoldás a kettős állampolgárság” – fejtette ki Takács Csaba. /Farkas Réka: Egyelőre csak ígéret a huszonötmilliárd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2005. február 11.

A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap egy esztendeje hirdette meg az „Aranyalma díj az erdélyi magyarságért” megalapítását. Az Aranyalma-díjat azok a személyiségek kapják, akik a politika, közélet, a gazdaság, a kultúra, a társadalom területén az adott évben a legnagyobb teljesítményt nyújtották az erdélyi magyarságért. A lap külön díjazza azokat a magyarországi magyar és romániai román személyiségeket, akik az olvasók, illetve a szerkesztők megítélése szerint a legtöbbet tették a magyar közösségért. A kijelölt hat kategóriában – a szerkesztőség jelölései alapján – 2004 folyamán az olvasók és a szerkesztők havonta voksoltak. Szavazataik alapján a következő személyiségek részesülnek a 2004. évi Aranyalma díjban: Markó Béla államminiszter, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt miniszter, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Halász János, az ITDH bukaresti irodavezetője, dr. Csányi Sándor, az OTB Bank elnök-vezérigazgatója, Kányádi Sándor költő, Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár, nyelvész, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Calin Popescu Tariceanu, Románia miniszterelnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szabó Vilmos, a magyar kormány határon túli magyarok ügyeiért felelős államtitkára. A díjátadás március 11-én lesz Nagyváradon, a Continental Szállodában. /Aranyalma díj – 2004. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2005. március 14.

Március 11-én Nagyváradon tartották meg az Aranyalma Díj – 2004 díjkiosztó ünnepi rendezvényt. Az Aranyalma Díj alapítását tavaly februárban hirdette meg az Erdélyi Riport hetilap szerkesztősége azzal a szándékkal, hogy az olvasók szavazatai alapján eldőljön, kik voltak azok a személyiségek, akik a maguk területén a legtöbbet tették a romániai magyarságért 2004-ben. A díjazottak között van Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Halász János, az ITDH romániai kirendeltségének vezetője, Kányádi Sándor költő, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfőnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Szilágyi N. Sándor nyelvész, egyetemi docens, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Tempfli József római katolikus megyés püspök. /Kiosztották az Erdélyi Riport Aranyalma díjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2005. május 11.

Román–magyar üzletember-konferenciát rendeztek Debrecenben a székelyföldi befektetési lehetőségekről. Borbély László területrendezési miniszter Befektetési lehetőségek a Székelyföldön címen tartott előadást. Elmondta, míg a 2001 és 2004 közötti időszakban az akkori kormány Erdély számára 98,77 milliárd lejt különített el infrastruktúra-fejlesztésre, a havasalföldi megyék összesen 114,064 milliárd, a moldvaiak 132,318 milliárd, a dobrudzsaiak pedig 267,107 milliárd lejt kaptak hasonló célból. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között jelentős uniós forrásokra lehet majd pályázni Romániában, ahhoz viszont, hogy a pénzek lehívhatók legyenek, pályázni képes befektetőkre lesz szükség. „Ebben számítunk önökre” – zárta előadását Borbély. – Tulajdon-tudás-tranzit-turizmus-tartás – fogalmazta meg az „5T” elvét előadásában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a budapesti Növekedéskutató Intézet igazgatója. Matolcsy hangsúlyozta: a Kárpát-medencei földterületek magyar tulajdonban tartása egyre nehezebb feladat, amióta a főleg olasz befektetők földvásárlása Erdély-szerte elterjedt. A „tranzit” címszó alatt az autópályák építésének fontosságát hangsúlyozta. „Ausztria ma már csak jövedelme 8–10 százalékát köszönheti az idegenforgalomnak, de kezdetben ez az arány magasabb volt. Ezt az utat kell követnie a Székelyföldnek is” – tette hozzá. A „tartás” kapcsán figyelmeztetett: rossz kompromisszumokat nem szabad kötni, a közösségi méltóság pedig olyan célok révén tartható, mint a területi autonómia. Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) székelyudvarhelyi képzési központjának ügyvezető igazgatója a belső tényezők – vállalkozóbarát gazdaságpolitika, infrastrukturális fejlesztések, lakossági derűlátás – fontosságát hangsúlyozta. Halász János, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának vezetője igazat adott Matolcsy Györgynek abban, hogy a magyar kormánynak nincs koherens határon túli stratégiája. /Salamon Márton László: Debrecenből kéne jönni… = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

2005. október 5.

Október elsején kezdődtek a Dicsőszentmártoni Kulturális Napok, amelyet a Kis-Küküllő Alapítvány rendezett. A kuratórium elnöke, Kakassy Sándor elmondta, a rendezvények nemcsak a magyar közösségnek szólnak. A Kisvállalkozások a jövő Európájában címmel meghirdetett tanácskozáson Lázár Balázs az ITD Hungary, a magyar kormány beruházási vállalkozásfejlesztési-támogatási ügynökség tevékenységét mutatta be. Megrendezték a Kis-Küküllő menti magánbortermelők versenyét. Ezután díjakat adták át. Pro Urbe-díjat kapott dr. Sóvágó László, a testvértelepülés, Hajdúszoboszló polgármestere, a magyar közösség kapcsolatainak ápolásáért. Kitüntették dr. Vincze Ferencet, a hajdúszoboszlói önkormányzat főjegyzőjét, neki köszönhetően léphetett fel a dicsőszentmártoni Népszínház az anyaországban, továbbá 1 millió forintot juttattak a Kis-Küküllő Alapítványhoz, amiből megoldják a Közművelődési Központ téli fűtését. Sikeres volt a kolozsvári Puck bábszínház vendégjátéka. Bemutatták Csepregi András és Csepregi Henrik: Dicsőszentmárton régi képekben című kötetét. /Vajda György: Dicsőszentmártoni Kulturális Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

2005. november 28.

Gazdasági megerősödés nélkül a szórványmagyarság sorsa nem javulhat jelentősen. A küszöbön álló EU-csatlakozás fokozott kihívást jelent a gazdasági háttér kialakítása szempontjából. A november 26-án Vajdahunyadon tartott magyar gazdasági fórum mindezekre próbálta felkészíteni a Hunyad megyei magyar vállalkozókat. – Önmagában a csatlakozás nem cél, nem oldja meg a problémákat – hangsúlyozta Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetségének kereskedelmi attaséja. Éppen ellenkezőleg, a verseny felerősödik. Ebben a helyzetben az információ a legfontosabb tényező a vállalkozó számára. Grün György, a Hunyad megyei kereskedelmi kamara képviselője közölte, a szükséges tudnivalók kiválasztásában a kereskedelmi kamara is segítséget nyújt. Szepessy Szabolcs, az ITDH kolozsvári képviseletének vezetője elmondta, hat erdélyi képviseletén keresztül az ITDH támogatást nyújt az erdélyi és magyarországi vállalkozók közötti kapcsolatteremtésben, import-export tevékenységben, emellett szakmai tanácsadással szolgál. A szintén anyaországi Új Kézfogás program anyagi támogatást nyújt a szomszédos országokban induló vagy már működő kis- és középvállalkozásoknak. Végül a Szülőföld program nagyobb mértékű beruházásokat támogat. /Chirmiciu András: Magyar gazdasági fórum Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2005. november 30.

Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2006. június 26.

Marosvásárhelyen konferenciát rendeztek a turisztikai ingatlanfejlesztésről és a gyógyturizmusról az érintett szakterületek hazai és magyarországi képviselői részvételével, az ITD Hungary – Magyar Befektetési Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság marosvásárhelyi regionális irodája szervezésében. /Bögözi Attila: Nagyobb professzionalizmusra lenne szükség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

lapozás: 1-20